Ki-kicsoda

All | # A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
There are 6 names in this directory beginning with the letter B.
Barcsay Jenő (1900–1988)
Festő- és grafikusművész, Kossuth-díjas. Katonán született. 1919 és 1924 között tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Vaszary János és Rudnay Gyula voltak. 1925-ben állított ki először az Ernst Múzeumban egy csoportos kiállításon. 1929-ben fordul meg először Szentendrén, ahol haláláig a főváros mellett élt. Központi szerepet játszott a szentendrei festészetnek nevezett stílushalmazban. 1945-től a Magyar Képzőművészeti Főiskolán az anatómia és a szemléleti látszattan professzora, könyveit számos nyelvre fordították le. 1955-ben, másodikként kapta meg a Tornyai-plakettet. 1962-ben Párizsba utazik. Mind a művészetben mind a művészettörténetben jelentőset alkotott. Tudását átadta a Szentendrén alkotó fiatalabb művészeknek, illetve a Képzőművészeti Főiskola növendékeinek. Festészet mellett a grafika (rézkarc), illetve a gobelin területén is otthonosan mozgott.

Bazsali Ferenc (1923–1968)
Festőművész. Orosházán született. Díszítőfestőként végzett az iparművészeti Iskolában, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat. Szülővárosában fiatal művészeknek adott festészeti stúdiumokat. Csendéleteivel és tájképeivel az alföldi festészet hagyományainak folytatója. A hideg színek, a finom, szürke tónus jellemző művészetére.

Beck András (1911–1985)
Szobrászművész, Kossuth-díjas. Alsógödön született. Kezdetben apjánál a szintén szobrász Beck Ö. Fülöpnél tanult, 1929 és 1933 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat, ahol Kisfaludi Strobl Zsigmond volt a mestere. 1929 és 1931 között többször járt Bécsben és Berlinben, ahol Kepes György által kapcsolatba került a német avantgarddal. Baloldali beállítottsága miatt 1933-ban kizárták a főiskoláról. 1945 után számos funkciót töltött be a magyar képzőművészeti életben. 1946-ban egyik alapítója volt a Derkovits Kollégiumnak, 1948-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1957-től Franciaországban élt. 1934-től szerepelt kiállításokon, de korai művei elpusztultak. A 40-es évektől a neoklasszicizmus formai jegyei és az expresszionizmus kifejezésmódja keveredik munkáiban. Párizsi emigrációjában kezdetben éremművészként aratott sikereket. Késői művészetének visszatérő motívuma az architektonikus szimbólumok alkalmazása, és maszkszerű portréi.

Bencze László (1907–1992)
Festőművész, grafikus; Kossuth-díjas. Székesfehérvárott született. 1928 és 1930 között járt a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol Benkhard Ágost volt a mestere. Miután abbahagyta felsőfokú tanulmányait, Dudaron telepedett le. 1939 és 1945 között Füleken az Iparművek Rt. fajáték tervező és üzemvezető volt. 1948-tól 1957-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Figurális kompozíciókat, táj-, és városképeket egyaránt alkotott, fő témája a magánnyal küzdő, ebből kitörni vágyó ember volt. Műveinek expresszivitása, színvilága Van Gogh hatását mutatják. A ’40-es évek második felében festményei sötét tónusúvá váltak. Az ’50-es évek elején szocialista-realista műveket is alkotott.

Breznay József (1916– )
Festőművész, Munkácsy-díjas. Budapesten született. 1939-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Benkhard Ágost, Karlovszky Bertalan és Szőnyi István voltak mesterei. Főiskolás kora óta rendszeresen jelen van hazai és nemzetközi kiállításokon. Az 1940-es évek végéig színgazdag, oldott festőiség jellemzi műveit. Az ’50-es évek elején realista képeket alkot. 1957-ben Párizsban járt tanulmányúton, aminek hatására művészetében megjelennek az expresszív, szimbolikus tartalmú, a szürrealizmus felé mutató elemek.

Burghardt Rezső (1884–1963)
Festőművész; Munkácsy-díjas. Zsombolyán született. Az Iparrajziskolában Hegedűs László volt a mestere. Milánóban Cesare Talloninál, majd Párizsban Lucien Simonnál és René Ménardnál képezte tovább magát, majd Spanyolország, Anglia, Hollandia és Németország következett. 1913 és 1919 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola stúdiumait látogatta. 1937 és 1948 között maga is a Főiskola tanára volt. 1938-tól vezette a miskolci művésztelepet. Műveivel 1904 óta szerepelt kiállításokon, korai alkotásaira a XVI-XVII. Sz-i olasz és németalföldi mesterek voltak hatással. Későbbi műveire naturalisztikusak, derűs színvilágúak.

Ez az oldal cookie-kat használ, melyekkel még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. Szolgáltatásaink igénybevételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás